Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.09.21

"G"

GALAGONYA

 

A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre.

A Kárpát-medencében négy faj őshonos: egybibés galagonya, fekete galagonya, rózsaképű galagonya, cseregalagonya.

Jellemzők

Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termésük a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik. A termésfal (a mag héja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer!), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

Felhasználása

A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény. Jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki.

Gyógyhatása

Szívbetegségek, koszorúér-bántalmak, érelmeszesedés, magas vérnyomás ellen. Teáját más hasonló hatású gyógynövényekkel keverékben alkalmazzák.

 

 

GESZTENYE 

 

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is.

Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.

Megjelenése, jellemzői

Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek.

Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített.

A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós.

Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén.

Felhasználása

Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható: a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön,héjától megtisztítva kandírozzák,főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják.

A szárított magokat porrá őrölve tárolják. Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik.

Sokoldalúan felhasználható, műszaki szempontból kiváló faanyaga. Igen tartós, rugalmas, közepesen kemény, szép rajzolatú, repedésre nem hajlamos, jól fényezhető, korhadásnak ellenáll. A déli országokban kedvelt bútorfa, főként jó hajlíthatósága, rugalmassága miatt.

Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, parkokba is előszeretettel ültetik.

Gyógyhatása

Száraz, görcsös köhögés, fehérjevizelés ellen. Teáját asztma, szamárköhögés és hörghurut ellen isszák.

 
 
 
GINZENG
 

A ginzeng (Panax) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség.

Az ide tartozó fajok lassú növésű évelő növények. Gyökerüket évszázadok óta használják a Távol-Keleten. Sajátosságuk, hogy csak árnyékban nőnek.

A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga.

Gyógyhatása

Ellenálló képesség, immunrendszert serkentő, magas koleszterinszint, szívinfarktus, cukorbetegség, sugárkezelés, rák, étvágyvesztés, májvédelem. Napi fél-egy teáskanálnyi gyökérpor, illetve ezzel egyenértékű készítmény fogyasztását ajánlják. Egy hónapi fogyasztás után két hónapi szünet javasolt.

Ginszeng ellenjavallat

Okozhat álmatlanságot, mellkasi érzékenységet, allergiás tüneteket, asztmát, magas vérnyomást. Gyógyszermennyiségben csak orvossal megbeszélve használható.

 

 

 
GOLGOTAVIRÁG
 

A golgotavirág (Passiflora) a Malpighiales rendbe tartozó golgotavirág-félék (Passifloraceae) család egyik nemzetsége. A korábbi rendszertanok az akkor még csak ezt az egy nemzetséget tartalmazó családot az ibolyavirágúak (Violales) rendjébe sorolták.

Elterjedése, élőhelye

A golgotavirág újvilági növény. A legtöbb faj hazája az Amerikai Egyesült Államok déli része és Mexikó, de egészen Brazíliáig őshonos – a közismert trópusi gyümölcsöt termő maracuja (Passiflora edulis) például az Amazonas medencéjében. A termesztett fajokat és változatokat (kivált a dísznövényeket) szerte a világon megtalálhatjuk, főként Dél- és Közép-Afrikában, Új-Zélandon, Indiában valamint Indonéziában. Európában először egy Monardes nevű spanyol orvos említette 1569-ben, és a 17. században terjedt el.

Sokfelé termesztik; így Dél-Amerikában, Ausztráliában, Sri Lankán, Hawaiin, Dél- és Közép-Afrikában, Új-Zélandon, Új-Guineában és a Fidzsi-szigeteken, valamint a két nagy exportőr országban: Indiában és Indonéziában. Rendszeresen három faját termesztik: a maracuját, a csengőgranadillát és az óriás passiógyümölcsöt. Értékesebb gyümölcse miatt a maracuja a legkedveltebb, ez az igazi passiógyümölcs. Sárga termésű változata, a Passiflora edulis varietas flavicarpa egyre jobban terjed.

Jellemzői

Kúszó szárú, csavarodó kacsokkal kapaszkodó évelő; tövükön fásodó indái Dél-Amerikában a 80 m hosszt is elérhetik. A fajok többsége fáról fára kúszó, tipikus liánféle, de van közöttük félcserje, sőt, kisebb fává terebélyesedő faj is. Jól tűrik a napot, de félárnyékos helyen is szépen díszlenek: verandák, ablakok mutatós árnyékoló növényei.

Fényes zöld, háromkaréjos, sima felületű levelei váltakozó állásúak. A fiatal levelek tövéből virág, a hajtások hónaljrügyeiből ágkacs ered.

Virágai kétivarúak és öntermékenyülők. Egyes fajok virágának egyáltalán nincs sziromlevele, másokén (mint például a névadó P. incarnatáén) még szőrkoszorúszerű álszirmok tömege (koronaszerű mellékpárta) is nő. Néhány faj virágának átmérője elérheti a 10 cm-t. A legtöbb faj csak tűző napon virágzik. Egy-egy virág 24-48 óráig nyílik. Természetes élőhelyén rovarok és apró madarak porozzák be (erre a Kárpát-medencében nevelt példányoknál nem számíthatunk).

Kerek, sárga vagy narancssárga, igen ízletes, édes-savanykás-csípős gyümölcse a passiógyümölcs. Mintegy 50–60 faj termése ehető. A termést spanyolul granadillának („gránátalmácska”) is nevezik, mert az egyrekeszű, sokmagvú bogyó kerekded, apró magjai miatt egy kissé hasonlít a gránátalmára. A maracuja és a csengőgranadilla termése 5–8 cm-es, az óriás passiógyümölcsé 15–20 cm-es. A savanykás, markáns ízű pulpában ülő, szív alakú magok a szerető szív jelképei. A 2–4 mm-es magokon kerekded, lyukszerű bemélyedések találhatók.

Felhasználása

A maracuja szilvaszerű termései folyamatosan érnek. A gyümölcsökben sok az A-vitamin és a nikotinsav, továbbá a foszfor, a kalcium és a vas. Beérve maguktól lehullanak, és fokozatosan megráncosodnak – a cukor- és zamatanyagok eközben tovább gyarapodnak bennük. A termések szobahőmérsékleten hosszan tárolhatók — közben sok vizet vesztenek, de az ízük nem romlik. A teljesen érett gyümölcsök íze üdítő, savanykás-édes-csípős. A hosszában kettévágott termésekből a húsrész könnyen kikanalazható. Kevés cukor hozzáadásával különleges csemege. Desszertekhez, tortákba, gyümölcssalátákba, sörbetnek is jó.

A másik két termesztett faj inkább csak érdekesség. Az óriás passiógyümölcs nagy terméseit a sárgadinnyéhez hasonlóan fogyaszthatjuk, levét frissen tisztán vagy más gyümölcs levével keverve isszák. Egyes fajok (mint például a májusialma) levelében vagy gyümölcsében gyógyhatású anyagok is vannak.

Gyógyhatása

Nyugtató, fájdalomcsillapító, emésztésserkentő, nőgyógyászati problémák, sérülések kezelése. Ízletes és nyugtató, altató vagy szívroham-megelőző hatású forrázathoz egy teáskanál szárított golgotavirág-levelet, egy csésze forró vízben 10-15 percig áztassunk.

Golgotavirág ellenjavallat

Bizonyos szerzők arra intenek, hogy a golgotavirág erős mérget, cianidot tartalmaz, ezért mikor golgotavirágot vásárolunk, bizonyosodjunk meg, hogy. P. incarnatá-t vettünk, mert az előbbi állítás csak a dísznövényként használatos, kék golgotavirágra igaz.

 

 

 
GOMBERNYŐFŰ
 

A gombernyő (Sanicula europaea) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj. Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia nyirkos, sziklás erdőiben fordul elő. Magyarországon bükk és gyertyánelegyes erdőkben gyakori. Egyéb elnevezései: gombernyőfű, európai gombernyő, erdei gombernyő, régies nevei: patikai szaniczor, szánikula, törő zsányik, berzengő mag.

Leírása

Lágy szárú, évelő növény (a Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikryptophyta), felálló, gyakran elágazó szára 20–60 cm magasra nő. Sötétzöld levelei főként tőállóak, tenyeresen szeldeltek. A 3-5 levélhasáb rombos-visszás tojásdad, szeldelt, élük durván fűrészelt, sertében végződő. Május-június körül virágzik. Végálló, összetett ernyővirágzatot alkot, 2-5 tömött, kb. fél-egy cm széles, félgömb formájú fehér, ritkán rózsaszín ernyőcskével. Az ernyőknek és az ernyőcskéknek is vannak fellevelei (gallér, gallérka). Az ernyő közepén hímnős, szélén a porzós virágok nyílnak – itt a porzószálak hosszan kicsüngenek a virágból. Horgas szőrrel fedett ikerkaszattermését állatok terjesztik (epizoochoria).

Felhasználása

Szaponintartalma miatt enyhe köptető, illetve hánytató hatása van. A népi gyógyászat belsőleg légúti hurutok, gyomor- és bélbetegségek kezelésére, szájüreg- vagy garatgyulladásra öblögetőszerként használja. Bőrkiütések, zúzódások kezelésére borogatásként vagy lemosószerként használható. A homeopátiás orvoslás hasmenéses megbetegedések ellen alkalmazza.

Gyógyhatása

Sebekre, toroköblítésre. Forrázatát vérzések csillapítására, gyomor- és bélhurut ellen használják. Forrázatát toroköblögetőnek és bőrbántalmak borogatására alkalmazzák.

 

 

GÖRÖGSZÉNA
 

A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) más néven: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek) a legrégibb korok óta (Ebers papiruszok, i. e. 2000–3000) ismert gyógynövények egyike. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök çemen otunak hívják; náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik. Az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használt fűszerek egyike volt.

Élőhelye

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos növény. Már az ókorban is termesztették, (elsősorban Indiában és Marokkóban), ezért sokfelé elterjedt. Hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.

Jellemzői

A növény egyéves, szára 20–65 cm magas, 3,2–3,8 mm vastag, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színezésű. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. Ritkás, ezüstfehér szőrzet borítja. Hármasan összetett, szórt állású, középzöld levelei nyelesek, a levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2–3 cm hosszúak, 1–2 cm szélesek. A három levélke közül a legnagyobb a középső. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek.

Sárgásfehér virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, szélük ép. A virágzat 1–2 pillangós, fehér (később besárguló) virágból áll.

Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. A lapított, csőrszerűen elkeskenyedő hüvelyek 12–21 cm hosszúak, keskenyek, éretten sárgásbarnák. Egy-egy hüvelyben többnyire 12–17 db, 4–6 mm hosszú, kemény, vízben (magas nyálkatartalma miatt) erősen duzzadó magot találhatunk.

Gyógyhatása

Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet.

Termesztését és hatásait intenzíven kutatják a Nyugat-Magyarországi Egyetemen.

 
 
 
GÓLYAORR
 

A gólyaorr (Geranium) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe és a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó nemzetség.

Jellemzők

A gólyaorrok nemzetsége egyaránt tartalmaz egyéves, kétéves és évelő növényfajokat is. Ezek a fajok főleg a bolygónk mérsékelt öveiben élnek, de a trópusi hegyvidékeken is fellelhetők. A legtöbb gólyaorr-faj azonban a Földközi-tenger térségének a keleti részén található meg.

A nagy, ujjas levelek szélesek és kerekek. A virágnak öt szirma van; ez lehet: fehér, rózsaszínű, lila vagy kék; gyakran a fajra jellemző erezettséggel. Termése hosszú, gólyaorr alakú, ötkamrájú toktermés. Mindegyik kamrában egy-egy mag található. Ha a termés meg van érve, akkor szétpattan; az anyanövénytől messzire lövellve a magokat. Habár a nemzetség neve gólyaorr, sok fajnak nincs hosszú, gólyaorr alakú termése. A gólyaorrok bármilyen talajban jól érzik magukat, kivéve a vízzel átitatott talajokat. A termesztett gólyaorrok szaporítása nyáron az idei hajtások dugványozásával és magokkal történik. Tavasszal vagy ősszel pedig tőosztással szaporítható.

Néhány lepkefaj hernyója szívesen fogyasztja a gólyaorrféléket; közülük kettő: az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea) és az Amphipyra tragopoginis.

A Geranium viscosissimum faj kezdetleges ragadozó növénynek számít.

Gyógyhatása

Hasmenés és külsőleg bőrbetegségek gyógyítására. Teáját bélhurut és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélvérzés, valamint pajzsmirigy-túltengés ellen isszák.

 

 

 

GYERMEKLÁNCFŰ
 

A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) mindenfelé gyakori évelő növény, régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel). Más vidékeken elvétve kutyatej-nek nevezik, ami helytelen elnevezés, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

Élőhelye, megjelenése

A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.

A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

Felhasználása

Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vajon párolva, vagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.

Gyógyhatása

Menstruációt megelőző tünetek, fogyás, magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenségrákmegelőzésgombafertőzés ellen,emésztés-elősegítő. Teája étvágygerjesztő, emésztésserkentő, epeműködést elősegítő,vizelethajtóvértisztító, erősítő, májbajokat gyógyító. Gyökeréből kávépótló készülhet. Ugyanakkor a gyökere, a tavaszi hajtáskor (április) nagyon sok antioxidánst tartalmaz. Inzulintartalma miatt diabéteszes betegeknek is ajánlott a fogyasztása. A gyökeret ilyenkor szárítva teának, vagy akár frissen megrágva fogyasztható, naponta 2 alakalommal tanácsos fogyasztani.

A szárított gyökeret főzés előtt érdemes beáztatni pár percre, így a benne lévő hatóanyagok sokkal hatásosabbak lesznek. Fontos, hogy lehetőleg tiszta, klórmentes vizet használjunk, édesítésnek pedig mézet. Tavasszal inkább a gyökerében és a levelében található a legtöbb hatóanyag, akkor, amikor virágja még csak bimbó formában láthatóak.

Virágzáskor, amikor virágja sárgák, a szárában található a legtöbb összetevő. Ilyenkor a szár fogyasztása ajánlott akár önmagában is. Íze keserű, de pont ezért ajánlott az epeműködéséhez, hisz' nem véletlenül ismert az a mondás, amit gyakran használunk rá, hogy "keserű, mint az epe". Friss leveleiből saláta készíthető, de fogyasztható zöldségnek is. Hüvelyi gombafertőzések ellen szárított levelet és gyökereket áztatnak az ülőfürdőbe.

Gyermekláncfű ellenjavallat

Érzékeny bőrűeknek bőrkiütést okozhat.

 

 

 

GYÖMBÉR
 

A gyömbér (Zingiber) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjának névadó nemzetsége. Fajai fűszerként, gyógyszerként használt gyöktörzséről ismertek. Ezek közül is legelterjedtebb a közönséges gyömbér (Zingiber officinale).

Felhasználása

Évente csaknem másfél millió tonna gyömbért fogyasztanak világszerte, a legtöbbet Délkelet-Ázsiában és Indiában. A gyömbér a szusi egyik kiegészítője a waszabi és a daikon (jégcsapretek) mellett. Évszázadok óta ízesítenek vele süteményeket, mézeskalácsot, kekszeket, s készül gyömbérsör is. A gyömbér íze egyszerre kesernyés, csípős, édeskés, frissítő, fűszeres. A főtt gyömbér sokkal enyhébb ízű, mint a nyers. A gyömbérrel jól harmonizáló borok például a fűszeres tramini vagy a (száraz vagy édes) muskotályok.

Gyógyhatása

Egyensúlyzavarok okozta rosszullétek és terhességi hányinger,emésztést elősegítő, nőgyógyászati problémák, megfázás és influenza,ízületi gyulladásszívbetegségek és szívritmuszavarok. Teája bélhurut ellen fogyasztható. Forrázatát az emésztés elősegítésére, megfázás, influenza, émelygés, ízületi gyulladás kezelésére használják.

 
 
GYÖNGYMENTA
 

A menta (Mentha) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség.

 

Gyógyhatása

Emésztésserkentő, nőgyógyászati problémák, nyugtató, fertőzés megelőzése. Teája gyomorégésreemésztési zavarokmenstruációs görcsök ellen használatos. Nyugtató hatása miatt lefekvés előtt is fogyasztható.Hasmenés és láz ellen antibiotikus volta miatt alkalmazzák. Kerti baleseteknél elsősegélyként használható antibiotikus hatása miatt.

Gyöngymenta ellenjavallat

A tiszta menta önmagában MÉRGEZŐ!

 
 
 
GYŰSZŰVIRÁGLEVÉL
 

A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó fokozottan védett növényfaj.

Jellemzői

Virágzati tengelye és csészelevelei szőrösek, gyapjas-molyhosak. Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotótő leveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza. A virágok pártája fehér vagy sárgásfehér színű, vörösbarnán erezett. Magassága kb 50–130 cm, a szár alján nagy, hosszúnyelű, lándzsa alakú tőlevelei vannak. Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt termesztik is.

Élőhelye

A gyapjas gyűszűvirág Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj. Leginkább száraz sztyepréteken, sziklagyepeken, pusztafüves lejtőkön, karsztbokorerdőkben terjedt el, a világ szinte minden kontinensén (az Antarktiszt kivéve).

Felhasználása

Bár mérgező növény, leveleinek gyógyhatása miatt termesztik. Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez fontos gyógyszeralapanyag, hatóanyagai pl: Digoxin, Isolanid, Neoadigan.

Gyógyhatása

Termesztett növény, melynek a drogját, főként az első évben kifejlődött levelek adják. A drog házi szerként nem alkalmazható, erős hatású, szívműködést serkentő glikozidákat tartalmaz, belőle szívgyógyszereket állítanak elő.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.